Borostyán-kút




Anzelm testvér beszámolója a Borostyán-kútnál végzett ásatásokról: 

Régészeti ásatás Bakonybélben / a Borostyán-kőn

2016. szeptember 26-án régészeti ásatás kezdődött Bakonybél határában a Borostyán-kő tetején.  A Borostyán-kútra vonatkozó 1230-ban kelt pápai oklevélből és egy 19. századi helytörténeti munkából nemcsak a Szent Gellérthez és Szent Güntherhez kapcsolódó hagyományok képe rajzolódik ki, hanem egy Árpád-kori eredetű kápolnáé is. dr. Belényesy Károly régész és dr. Oszkó László és Körmendy Endre közreműködésével, a Monostorral való szoros együttműködés részeként, 2015. július végén roncsolás mentes, geofizikai kutatást végzett.  A georadarral végzett mérés adatai, egykori épített környezetre, falakra és egy nagyobb központi üregre (aknára?), a dombtetőn végzett korábbi komoly tereprendezésre utalnak. A kutatás során szeretnénk bizonyosságot nyerni a Borostyán-kút feletti kisebb plató egykori beépítettségéről. Hiszen egy középkori épület azonosítása nem csak régészeti-történettudományi szempontból lenne óriási eredmény, de ezzel teljessé válhat a Borostyán-kút környezetének rehabilitációja. A 2018-ban alapításának 1000. évfordulóját ünneplő monostor egyik nagy eseménye lehet a remélt és már részleteiben ideiglenesen látható korai emlékek a látogatók számára is élvezhető bemutatása.  Hogy az épületrészletek konzerválása és helyreállítása időben tervezhető legyen, szükség van a kutatás mihamarabbi elvégzésére. A folymatban lévő feltárás tervkutatásként valósul meg. Ásatásvezetés: Nagy Szabolcs régész, Laczkó Dezső Múzeum; szakmai vezető (ásatási konzulens): dr. Belényesy Károly, Heritage Consulting Kft. Az ásatást szponzorálja: a Bakonyerdő Zrt., a Bakonybéli Önkormányzat, a Szent Mauríciusz Monostor és az ELTE régész hallgatói önkéntes munkájukkal segítik  az ásatást. A szakmai feladatokat pedig a Heritage Consulting Kft és a Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum közösen látják el.



A Borostyán-kút vagy közismertebb nevén "Szentkút" Bakonybél környékének egyik legkedveltebb kirándulóhelye, Veszprém megye természeti csodáinak egyike. Története szorosan összefonódik a monostor történetével, a hely megkapó békéje, évszakonként változó varázsa sok évszázadon át hatott az Istent a természetben kereső emberekre.


A Borostyán-kutat az írott és szóbeli hagyomány egyaránt a bakonybéli monostor alapító szentjeivel, a bajor Szent Günterrel és a velencei Szent Gellérttel hozza összefüggésbe. Mindketten kiemelkedő alakjai voltak annak a XI. századi bencés szerzetesi megújulásnak, melynek jellemzője a remeteség, a zarándoklat és az evangéliumi szegénység újrafelfedezése valamint az Isten Országának hirdetése. Őket is megihlette a bakonybéli-medence különleges helyének szépsége, s nem véletlen, hogy megtelepedésük helyéül a hagyomány a minden bizonnyal már kereszténység előtti időkben is kultikus helyként számon tartott sziklát és hármas forrást tartotta számon.



IX. Gergely pápa 1230-ban kelt bullája említi a Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnát ?Szent Gellért sziklája felett?. Valószinű, hogy a középkori oklevélben szereplő Szent Gellért sziklája a mai Borostyán-kút felett magasodó szirttel azonos, a Szűz Mária kápolna pedig a mai Kálvária tetején, a jelenlegi kereszt mögötti térségben állott. A kultuszhely a török korban a béli monostor egyéb épületeivel együtt az enyészeté lett.

A török utáni újjáéledés utáni írásos beszámolók szerint a Szentkutat ismét az alapító remete-szentek emlékéhez kapcsolják. Koller Ignác veszprémi püspök 1765-ös látogatása kapcsán feljegyzik, hogy mindjárt érkezése napján kisétáltak "ad scaturigines s. Guntheri", azaz Szent Günter forrásaihoz. Fuxhoffer Damján bencés 1803-ban kiadott Monasterologiájában megkülönbözteti Szent Günter és Szent Gellért remeteségét, és közlése szerint mindkét szentnek eleven az emléke, kultusza Bakonybélben.

A monostor történetét feldolgozó 1838-ból származó tanulmány már úgy tudja, hogy Szent Gellért nem a Szentkútnál, hanem a mai temető területén remetéskedett, "hol e század elején még látszhatók valának - ti. Szent Gellért tiszteletére szentelt kápolna - némelly nyomai, most az alapfalakon kül semmi sincs fen már". Szent Günter remetesége a Borostyán-kút felett volt, ahol "itt ott maiglan is akadhatni némelly alapfalakra". A régi temetőben álló Szent Gellért kápolnának, ami köré a 18. század közepén a szerzetesek is temetkeztek, a 20. sz. elején már nyoma sem látszott. Pótlására 1824-ben kápolna épült a Borostyán-kútnál (mai Szentkút) Nyuli Viktor plébános kezdeményezésére, ahogy a Bakonybéli Napló írja: "hogy eleget tegyenek a hívek igényeinek, akik buzgóságukban sokat járnak ide". A kápolnát Horváth Pál pannonhalmi kormányzó apát kérésére Szent Gellért tiszteletére szentelték 1825-ben, melyet 1889-ben a ma is látható épülettel váltottak föl.

1855-ben Sárkány Miklós apát idején a Borostyán-kút felett megépítették a Kálváriát a 14 stációval, melyeket 1884-ben felújítottak. 1889-ben a hegy lábánál fakadó forrásoknak vízgyűjtő medencét építettek, a 19. századi források által emlegetett barlangot feltehetően a század végén befalazták és Lourdes-i szobor került eléje. A Borostyán-kút elnevezés a 19. századi átalakítások során a kúthoz telepített borostyánkő felépítményből ered.

A Szentkutat három forrás táplálja. Fojtényi Kászon 1850. április 9-én tett bakonybéli látogatására "eszmefuttatások" c. feljegyzéseiben így emlékezik vissza: "mint vendég ott lakó rendtársaimmal kiballagtunk a Borostyán nevű hármas kútforráshoz, holott egy 1826-ban épült kápolna s oldalvást Urunk szent keresztfája áll, e mellett két derék terebélyes bükk, melynek egyikén, a szent keresztnek balra, Szűz Anyánk föstött képe függ. E helyiség iránt a környékbeli falvak katholikus népsége különös kegyeletet tanusít". A látogató "hármas kútforrás"-t említ, és valóban a Borostyán-kút mellett Hármas kútnak is nevezi a nép. Már egy 1397-ben kelt oklevél úgy említi, mint "abbatia trium fontium de Beél". Egy 19. századi újságcikk tanúsága szerint a Borostyán-kő tövében fakadó három forrás mindegyikének neve van: Gellért, Mór és Günter. Közvetlen a sziklaszirt lábánál lévő nagy méretű kősziklákat a népi hagyomány "Szent Günter könnyei"-nek nevezte.

1996-ban a település lakóinak összefogásával megkezdték a remeteség parkosítását. Cseh Tamás kívánságára halála után barátai, a falu lakossága és a monostor szerzetesei civil összefogással, jótékonysági rendezvényekkel gyűjtötték össze a kápolna felújításához szükséges összeget. A megújult kápolnát 2012. júniusában Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát áldotta meg, majd 2013-ban a stációkat is felújítottuk közadakozásból. 2014. január 25-én, vasárnap, két megszentelt ikont vittünk ki a felújított kápolnába a szentmisét követő körmenetben. 


Liturgiák a szentkútnál

  • Nagypénteken délután Keresztút
  • Az Úr Testének és Vérének ünnepén (Úrnapján) 9.30-kor szabadtéri szentmise majd körmenet a faluba a templomig
  • Szeptember 8-án, Szűz Mária születésének ünnepén, a kápolna búcsúján 17.00 órakor ünnepi szentmise
  • Szeptember 24-én, Szent Gellért ünnepén 17.00 órakor ünnepi szentmise